A 19. század forradalmasította a világot, és nem kis részben a gőzgép találmányának volt köszönhető. A gőzgép nem csupán egy technológiai újítás volt, hanem egy olyan szimbólum, amely képviselte az ipari forradalom szellemiségét. A gőzgép térhódítása a gazdasági élet minden területére kihatott, átalakítva a gyártást, a közlekedést és a mindennapi életet.
Az ipari forradalom idején a gőzgép lehetővé tette a tömegtermelést, amely addig ismeretlen fogalom volt. A textiliparban például a gőzgépek bevezetésével csökkent a munkaerő szükséglet, ugyanakkor megnövelte a termelés hatékonyságát. A gyárak, mint új munkakörnyezetek, nemcsak a gazdasági életet formálták, hanem új társadalmi osztályok kialakulásához is vezettek.
Az iparosodás nemcsak a gazdaságot, hanem a kultúrát is drámaian megváltoztatta. Az ipari városokban élő emberek életmódja, szokásaik és mindennapi kihívásaik új művészeti irányzatok megjelenését hozták. A gőzgép nemcsak gazdasági, hanem szimbolikus értelemben is egy új korszak eljövetelét hirdette, ahol az emberi találékonyság és a technológiai fejlődés révén hatalmas változások történtek. A festészetben, irodalomban és zenében a gőzgép mint motívum megjelenik, jelképezve az egyéni szabadságot és a modern civilizáció fejlődését.
Ugyanakkor a gőzgép megjelenése szembesített minket a munkaerő kizsákmányolásával és a környezeti problémákkal is. Az ipari forradalom árnyékában a városokban élők küzdöttek a füsttel, a zajjal és a szennyezéssel, ami sokszor az emberek egészségére is káros hatással volt. A gőzgép tehát nem csupán a gazdaság fejlődését hozta, hanem a társadalmi feszültségeket is felerősítette.
A 19. században a gőzgép kultúrára gyakorolt hatása egyfajta kettősséget is magában foglalt. Az emberek büszkék voltak arra, hogy a technológiai fejlődés részesei lehetnek, miközben sokan elvesztették a tradicionális, vidéki életformájukat. A gőzgép tehát nemcsak egy új technológiai vívmány volt, hanem egy olyan erő, amely alapjaiban formálta át a társadalmat, és öröksége a mai napig érezhető, hiszen nélkülözhetetlen része a modern iparnak és a kultúrának.