Az Újkor beköszöntével a világ jelentősen megváltozott, nemcsak politikai és technológiai szempontból, hanem kulturálisan is. A Világgazdaság egyre meghatározóbb szerepet töltött be a mindennapi életben, és hatása messze túlnyúlt a pénzügyi rendszereken – mélyen beágyazódott a történelem és a kultúra szövetébe. Az ipari forradalmak, a gyarmatosítás, majd a globalizáció hullámai nem csupán gazdasági struktúrákat alakítottak át, hanem formálták az emberek gondolkodását, identitását és kulturális kapcsolatait is.
A 18. és 19. században kibontakozó új gazdasági rend során a különféle nemzetek közötti kereskedelmi kapcsolatok erősödése új kulturális találkozásokat hozott létre. A fűszerek, selyem, tea és más egzotikus áruk nem csupán kereskedelmi értéket képviseltek – e termékek megjelenése és elérhetősége az európai kultúrákban mély nyomot hagyott. Az étkezési szokásoktól kezdve a divaton át a vallási szertartásokig a Világgazdaság új eszméket, esztétikákat és kompetíciókat hozott felszínre.
A gazdasági fejlődés és a társadalmi átalakulás kéz a kézben járt az új kulturális normák kialakulásával. Gondoljunk csak arra, hogyan változott meg a munka fogalma a gyáripar növekedésével – az egyén szerepe a társadalomban, sőt, a saját identitása is új megvilágításba került. A Világgazdaság áttételesen hozzájárult az egyenjogúság, az oktatás és a polgári társadalom kérdéseinek felvetéséhez is.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogyan formálta mindezt a történelem: a világháborúk, gazdasági válságok, forradalmak és a nemzetközi szervezetek megalakulása mind válaszok voltak a gazdaság uralkodó szerepére. A Világgazdaság aktív résztvevője lett az emberi történetnek, és mint ilyen, nem csupán a háttér színpadán, hanem sokszor a reflektorfényben is állt.
A kulturális fejlődés során a gazdasági erők gyakran láthatatlanul, mégis erőteljesen irányították az alkotóművészetet, az irodalmat, de még a vallási és filozófiai nézeteket is. A kereskedelem előretörése új lehetőségeket nyitott a művészek és tudósok előtt, ugyanakkor új kihívásokat is jelentett az identitás és az értékek megőrzése terén. Az újkori kultúra már nem csupán lokális, hanem globális lett – és ennek motorja a Világgazdaság volt.