Pitagorasz: a kultúra és történelem nagy alakja
Az ókori világ sok figyelemre méltó gondolkodót adott a történelemnek, de kevesen voltak olyan hatással a kultúrára és a tudományra, mint Pitagorasz. A nevét mindenki ismeri az iskolai matematikai órákról – hiszen ki ne hallott volna a Pitagorasz-tételről? Ám kevesen tudják, hogy ő nem csupán matematikus volt, hanem egy filozófus, vallási reformer és egy különleges közösség vezetője is, akinek tanításai túlmutattak a számokon és geometriai alakzatokon.
Pitagorasz a Kr.e. 6. században élt, leginkább a dél-itáliai Kroton városával hozzák kapcsolatba, ahol filozófiai iskolát alapított. Ezt az iskolát – amely inkább hasonlított egy szigorúan szervezett vallási szektára – a számtan, a zene, az asztronómia és az etika tanulmányozásának szentelték. Tagjai hittek abban, hogy a világ a számokon keresztül érthető meg, és hogy ezek a számok isteni rendet tükröznek vissza.
Az ókori kultúrákban a tudomány, hit és művészet gyakran összefonódott egymással, és Pitagorasz filozófiája e szimbiózisa egyik legfényesebb példája. A zenében például ő volt az, aki először megállapította, hogy a különböző hangközök arányai matematikai törvényszerűségeknek engedelmeskednek. Az efféle megfigyelések hozzájárultak ahhoz, hogy a harmóniát és rendet – akár zenében, akár a világegyetemben – számszerű struktúrákként értelmezzék.
Pitagorasz világképe nem csupán filozófiai mélységekkel bírt, hanem morális elvekkel is. Hívei szigorú életmódot követtek: vegetáriánusok voltak, elutasították az anyagi javak halmozását, és az önfegyelmet tartották a legnagyobb erénynek. Ez a fajta aszketikus életfelfogás a keleti vallások és világnézetek jellemzője, ám megfigyelhető, hogyan hatott az európai kultúra fejlődésére is a későbbi korokban.
Az ókor sokat köszönhet Pitagorasz tanításainak. A matematika fejlődése, a művészetek arányérzéke, és még a vallásokon belüli misztikus tanok is tartalmaznak elemeket abból, amit ő hirdetett. Az általa létrehozott iskola ugyan később megszűnt, de eszméi fennmaradtak, sőt, az ókori kultúra gerincévé váltak, és még a reneszánsz gondolkodást is új megvilágításba helyezték.
Fontos megértenünk, hogy Pitagorasz hatása nemcsak a matematikában nyilvánult meg. Ő egy olyan kor szülötte volt, amikor a tudás keresése még szent küldetésnek számított, és a világ megértése egyet jelentett az ember önmagára találásával. Ez az az üzenet, amiért ma is érdemes róla beszélnünk, amikor az ókor kulturális örökségét vizsgáljuk.