Az Orosz Forradalom, amely 1917-ben kezdődött, nem csupán politikai esemény volt, hanem mély kulturális és történelmi gyökerekkel bíró jelenség is. Az orosz társadalom életében a szociális igazságosságra és a politikai szabadságra való törekvés mellett a kultúra formálta a forradalom szellemének alapját. A korszak előtti években a cári rezsim elnyomta a szabad gondolkodást, így a művészet, a politika és a társadalmi mozgalmak összefonódása egyfajta lázadást és átalakulást szült.
A forradalom előestéjén jelentős változások zajlottak a művészetek terén is. A balett, a zene és a festészet olyan nagyformátumú alkotók keze alatt virágzott, mint például Igor Stravinsky és Wassily Kandinsky. Ezek a mesterek a modernizmus jegyében alkották meg műveiket, amelyek gyakran kritika tárgyává tették a társadalmi igazságtalanságokat. A forradalom, mint egy új ideológia megjelenése, magával hozta a művészi kifejezés új formáit, amelyek a társadalmi igazságosságért folytatott harc jegyében születtek.
Történelmileg az Orosz Forradalom egyetlen eseményben összefogja a proletariátus és a parasztság vágyait, valamint a nyugati civilizáció emancipációs törekvéseit. Az Orosz Birodalom gazdasági, politikai és társadalmi feszültségei teret adtak a forradalmazóknak, akik a hazájuk jövőjét próbálták megváltoztatni. A hadsereg gyengesége, a világ első világháborús kudarcai, és a cári rezsim elnyomó politikája mind hozzájárultak a néphangulat felerősödéséhez.
Elgondolkodtató, hogy a forradalom miként formálta a későbbi orosz kultúrát. Az új szocialista rendszer alatt különböző művészeti irányzatok keltek életre, de nem mindenki találta meg a helyét ebben az új berendezkedésben. Míg egyesek támogatását fejezték ki a forradalom iránt, mások, mint például a klasszikus művészek, kénytelenek voltak elhagyni az országot, hogy elkerüljék az elnyomást. Az emigrációba kényszerült művészek megőrizték az orosz kultúra gazdagságát, és továbbra is inspirálták a nyugati világot saját alkotásaikkal.
A forradalom utáni évtizedekben a modernizmus hatása tovább érvényesült, és sokan felfedezték az orosz népi motívumokat, amelyek komoly hatással voltak a 20. századi művészetre. A nemzeti identitás, a kulturális sokszínűség és a múlt emlékei tükröződnek a művészek alkotásaiban, akik a társadalmi változásokra reagáltak. Az orosz forradalom tehát nem csak a politikai struktúrák átalakulása, hanem egy eszmevilág, amely a művészetek és a kultúra területén is maradandó nyomot hagyott.