A középkor a hívők és a spirituális világ találkozásának időszaka volt, ahol a prédikációk nem csupán vallási üzenetek közvetítésére szolgáltak, hanem a társadalmi és kulturális élet szerves részét is képezték. A prédikációk mindennapjait átszőtték a középkori embereknek, legyen szó bármilyen társadalmi rétegről. Ezek az előadások nem csupán istentiszteletek keretein belül hangzottak el, hanem piactereken, falvakban és városokban egyaránt, ahol a lelkészek a közösségi élményt megélve próbálták terjeszteni az isteni üzenetet.
A prédikációk során olyan morális és etikai kérdéseket vetettek fel, amelyek közvetlen hatással bírtak a hívők életére. A tanítások célja sok esetben nemcsak a lelkek megmentése volt, hanem a közösségi normák és értékek megerősítése is. Ebből adódóan a prédikációk tükrözték a középkori társadalom kultúráját, hiedelmeit és szokásait, így azokat nem csupán szónoki teljesítményként, hanem a középkori ember identitásának részleteiként is értelmezhetjük.
Történelmileg nézve a prédikálás intézménye a kereszténység elterjedésével párhuzamosan fejlődött. A prédikátorok nem csupán vallási tanítók voltak, hanem a középkori tudás őrzői és átadóiként is szerepet játszottak. Az írásbeliség korlátozottsága miatt a szónoki képességeket különösen nagyra értékelték, hiszen a prédikációk voltak a legfőbb módjai annak, hogy az emberek információt szerezzenek, és megértsék a körülöttük zajló eseményeket.
A prédikációk stílusa és tartalma a kor változásaival alakult. A legnagyobb hatású prédikátorok, mint Szent Ágoston vagy Szent Domonkos, a települések szívében hirdették az evangéliumi üzenetet. Ezek a mesterek úgy formálták meg a közönségük gondolkodását, hogy azok ne csak érzelmileg, hanem intellektuálisan is kapcsolódjanak a tanításokhoz. Ezen prédikációk során nemcsak a vallási, hanem a politikai hatalmak is kifejezésre jutottak, hiszen a prédikátorok gyakran foglalkoztak aktuális társadalmi problémákkal is.
A középkori prédikációk tehát nem csupán a vallási élet színterei voltak, hanem egy új kulturális nyelvezet kialakulásának is teret adtak. Az emberek számára a prédikációk az érzelmek kifejezésének, és a középkor társadalmi rendszereivel való szembesítésének színterévé váltak. Idővel a prédikációk nem csupán az egyházi autoritás megerősítői, hanem a középkori művészetek és irodalom ihletforrásai is lettek, amelyek strukturálisan meghatározták a kor szellemi táját.