A forradalmi önkifejezés történeti hengerén: A nép művék és az intézmények
Az évszázadok során átívelő forradalmi mozgalmak az emberiség lelkesültségét, vágyát a változtatásért és az új dolgot felfedezni kívánta. A nép művészeknek és az intézményeknek, akik ezen forradalmi irányzatokban részt vettek, volt egy közös szenvedély: a végső cél pedig a történhetetlen megtörténése.
A nép művészek hatalmas erővel hatoltak be az emberek életébe, akikben új szellemiség és elkötelezettség rejtőzött. A modern művészetnek ezt a korszakot tartják a legfontosabb időszakának, mivel itt az emberi lény megélte legszépségesebb változatait. Azok, akik ebben a korban éltek, hozzájárultak egy olyan kultúra fejlesztéséhez, amelyet soha nem láttunk before.
Történelmünk lefordíthatatlan művei őrizkednek a múltban. A nép művészek és intézmények tevékenységük hatásaként hozzájárultak annak a fejlődéshez, amely meghatározta jelenünket ma. Ha történésztanulmányokba bocsátunk bele a korábbi időszakokat, akkor megtudható, milyen intenzitásban értek el valami olyasmit, amely az emberiséget megindította.
A kultúra történelmén szereplő nép művészek és intézmények hatalmas erőtelenségnek számítottak egy ideig, de végül mindig is a változás irányába fordultak. Azoknak a korábbi korokban élőknek, akik a nép művészekkel és intézményekkel hasonló jellemzőket hordoztak, sorsuk sokszor meglepetésekkel telt el.