Az emberiség történelme tele van hatalmas birodalmak emelkedésével és bukásával, melyek mindegyike saját jogrendet alkotott meg fennhatósága alatt. A Birodalmak és Jogszerűség kapcsolata nem pusztán egy hierarchikus rendszer, hanem a társadalmi rend és igazságosság alapja is volt. Egy birodalom stabilitása nagymértékben múlott azon, hogy mennyire volt képes fenntartani az általa alkotott jogszabályokat és miként biztosította azok betartását minden alattvalója számára.
Gondoljunk csak az ókori Római Birodalomra, ahol a jog nemcsak a vezetők eszköze volt, hanem a civitas, vagyis a polgárok közötti viszonyokat szabályozó keret. A jogrend szentsége, mint a társadalmi rend pillére, biztosította, hogy a birodalom különböző nemzetiségei és kultúrái egy közös keretben tudjanak együttműködni. A Birodalmi Jogrendje tehát túlmutatott a puszta uralmon: maga volt az egység és a hosszú távú fennmaradás záloga.
Mai szemmel nézve, amikor a világ birodalmai helyett nemzetállamok és globális szervezetek irányítanak, a jogszerűség még mindig kulcsfontosságú érték. Azonban a birodalmak jogrendszereinek tanulmányozása nem csupán történelmi kuriózum, hanem tanulságok tárháza is arra nézve, hogyan lehet egyszerre hatalmat és igazságosságot érvényesíteni. Ez a kettősség, az erő és a törvényesség együttes létezése hozta létre a stabil, virágzó birodalmakat, amelyek emléke a mai napig élénken él bennünk.
Ha mélyebben belemerülünk a Birodalom kategóriájába, érdemes megérteni, hogy a jog nemcsak egy szigorú szabályrendszer volt, hanem egyfajta társadalmi szerződés, amely meghatározta az emberek és a hatalom viszonyát. A birodalmak jógának tisztelete vagy figyelmen kívül hagyása ugyanis hosszú távon a birodalom sorsát is megpecsételte.