Heinrich Schliemann neve szorosan összefonódik a régészet és a történelem felfedezésével, különösen a klasszikus ókor iránti szenvedéllyel. Az ő munkássága nemcsak hogy újraértelmezte a görög mitológia egyes elemeit, hanem nagyban hozzájárult a kultúra és a történelem kapcsolatának megértéséhez is. Schliemann a világ egyik első „történelmi régésze” volt, aki hitte, hogy a mítoszok mögött valós történetek és valós személyek állnak.
A híres Trója lángra lobbantásával kezdődött Schliemann karrierje. A régészeti ásatások során megtalálta azt, amit sokan álomnak tartottak: a várost, amely a történelem egyik legismertebb harcának helyszíne volt. Számára a kultúra nem csupán a múlt maradványait jelentette, hanem egy élő, lélegző valóságot, amely formálta az emberek életét és értékrendjét a korok folyamán.
Schliemann felfedezései nemcsak a gyönyörű aranyékszerek és műkincsek formájában érkeztek, hanem a történelem iránti tisztelet és ahhoz való kötődés is megmutatkozott bennük. A régészeti leletek segítségével rengeteg kulcsfontosságú információt fedeztek fel, amelyek segítségével a régészek és történészek egyaránt újragondolhatták a régi civilizációk társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedését.
A kultúra és történelem közötti kapcsolat a Schliemann által felfedezett tárgyakban és helyszínekben érvényesült. A görög mitológia nem csupán szórakoztató mese, hanem a korabeli emberek életének szerves része, amely megmutatja az akkori emberek értékrendjét, félelmeit és vágyait. Schliemann képes volt meglátni ezt a mélyebb kapcsolatot, így alkotásai nemcsak régészeti leletek, hanem kulturális örökség is, amelyet meg kell őriznünk generációról generációra.
Az ő munkássága új távlatokat nyitott a régészeti kutatások előtt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt megismeréséhez nemcsak tudásra, hanem szenvedélyre és elhivatottságra is szükség van. Schliemann nemcsak felfedezte a múltat, hanem egy egész korszak kultúráját és történelmét járta be, hogy azok láthatóvá váljanak a jövő számára. Az általa elindított folyamat ma is hatással van arra, hogyan közelítjük meg a régészetet és a történelmet.